Kicsit ferdítve mondhatjuk, hogy Buddha tana (önmaga- és önmagán keresztül a világ felfejtése) maga a tökéletes gnózis, ami vidjához vezeti az embert. Nagy értéke, hogy nem más vidjájához.
És még ezt sem tartja meg egy ellobbanás erejéig, mert valójában csak ettől lesz önmeghaladó (énképmeghaladó) az egész.
Ekkor kerül csak abba a pozícióba - egy pillanatra - amikor látja, hogy miként fordulnak egymásba a dolgok:
nemtudás, sejtés, tanulás, elengedés, tapasztalás megértés, bölcsesség-tudás, feltárulás - és minden kezdődik elölről...
De "ehhez" nem kell más vallásokat használnia, meg egyébként sem kell. És ez nem ateizmus. Nem is teizmus. Nem is buddhizmus, és még csak nem is maga a Buddha. Egyik sem. Sem ilyen, sem olyan, mert csak épp olyan lehet, amilyen Te vagy.
És még ezt sem tartja meg egy ellobbanás erejéig, mert valójában csak ettől lesz önmeghaladó (énképmeghaladó) az egész.
Ekkor kerül csak abba a pozícióba - egy pillanatra - amikor látja, hogy miként fordulnak egymásba a dolgok:
nemtudás, sejtés, tanulás, elengedés, tapasztalás megértés, bölcsesség-tudás, feltárulás - és minden kezdődik elölről...
De "ehhez" nem kell más vallásokat használnia, meg egyébként sem kell. És ez nem ateizmus. Nem is teizmus. Nem is buddhizmus, és még csak nem is maga a Buddha. Egyik sem. Sem ilyen, sem olyan, mert csak épp olyan lehet, amilyen Te vagy.
Pedig olyan egyszerű:
Isten nem vallásos.
A vallás segítség ezt elviselni.
Az ateista ezt sem akarja elviselni.
Mindezt Te magad játszod.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése